Gimesi Dóra szövege, Grosschmid Erik díszlete és bábjai egyaránt kimagasló színvonalúak, Veres András rendezésében pedig egy költőien szép előadás született. – Turbuly Lilla (Kútszéli Stílus)

Abból a szempontból is sokféle volt a fesztivál kínálata, hogy egy-egy előadás mit akart a fiatal nézőitől, mennyire volt és volt-e tétje az általa megmutatottaknak. A harmadik nap első bábprodukciója, a Harlekin Bábszínház Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című előadása azonnal frappáns választ adott erre a kérdésre. A Gimesi Dóra letisztult és míves átiratából készült előadás az időt és teret lebíró szerelemről, a maga érzelmekre és érzékekre ható, összetett szépségével jól példázta, hogy nem feltétlenül kell húsba és intellektusba vágó kérdéseket oltani egy gyerekelőadásba. Grosschmid Erik varázsporos látványvilága, a bábok finommozgásainak szellemes és pontos kidolgozottsága, a humorral oldott és felszorzott érzelmesség, Mészáros Pancsa énekhangja és színésztársainak gondos játéka a találkozó legmegejtőbb szórakoztató előadásává tették Veres András rendezését. – Török Ákos (Spiritusz online)

Az egri Tündérszép-előadás “tündérsége” elsősorban abban áll, hogy képes megragadni és fölutatni, láthatóvá, érzékelhetővé tenni azt a  – különben megragadhatatlan, de mindenképpen illanó, fölfénylő, lényege szerint rögtön elmozduló – pillanatot, amikor az élettelen élővé válik. Eleven színház – amelyhez kell a báb. – Ölbei Lívia: Szembefordított tükrök (Art Limes)