NÉPMESEI ÓRIÁS TÁRSASJÁTÉK

A gyerekek megérkezése után, megismerkednek a társasjáték alapjául szolgáló magyar népmesével, majd ezt követően két csoportot alakítunk ki, az egyik csopor az egyik kollégával az óriás társasjátékkal játszik, míg a másik csoport a másik kollégával egy kicsit közelebbről megismerkedik a magyar népmese, azon belül is a palóc népmesék tipikus jellemzőivel a foglalkoztató térben. Majd csere következik a két csoport között, és egy a gyerekek által történő reflektálással zárul a foglalkozás.

Népmese társasjáték ismertető

Az óriás társasjáték formai tervezete a pályázatban foglaltak alapján adott: a Starttól – a kúttól az Ezüsterdőn, Aranyerdőn és Gyémánterdőn keresztül eljutni a Sárkányig, ami az Élet forrását őrzi. Az általunk kitalált társasjáték tartalmi kerete a következő: Meseország királya nagyon jó király, aki mindent megtesz a népéért, meghallgatja a szegényeket, segíti az elesetteket, cipót, bort, kölest ad a rászorulóknak, és a szomszédos királysággal csak akkor hadakozik, ha az saját birodalmának békéjét fenyegeti.

Még az állatok nyelvén is ért, ő magának is vannak aranyos paripái, selyemszőrű juhnyája, rózsaszín malacai, macskája, kutyája, szépen szóló pacsirtája, de még az egeret sem kergeti ki a kamrából, csak, ha megdézsmálja a rozst!

No, ez a király nagyon beteg lett, és csak az Élet vize segíthet rajta, melyet a Gyémánterdőben a Sárkány kulcsra zárva, a Gyémánt tóban őriz. A király és udvari tanácsosai jutalmat ígérnek annak a bátor csapatnak, aki elhozza az Élet vizét.

Az Élet vizéhez a társasjátékban lehet eljutni a következőképpen:

1. Ki kell állni a ’hétpróbát’: 1. kék vízcsepp kihalászása a kútból, amelyet a játék során a tóhoz kell eljuttatni, hogy hogy újra varázserővel bíró forrás legyen belőle
2. a griffmadár hátán repülve jut ki a csapat kútból az Ezüsterdőbe, miután megoldotta a szárnya alatt található borítékban lévő feladatot
3. A juhász tarisznyájába kell beletenni a furulyáját, hogy újra csillagszemű juhász lehessen
4. Meg kell keresni a királykisasszony bábun a királykisasszony jegyeit (koronában tulipán, medálban Hold, szoknyájába hímezve galamb)
5. A boszorkány kedvenc képe ’összetört’, darabjai egy borítékban vannak, ezt kell összerakni, akkor megvan a kulcs a Sárkány által őrzött tó bejáratához
6. Az ’elátkozott’ Sárkány hátából ki kell húzni a kardot, miután válaszoltak a feltett kérdésekre a kardot a tóba kell dobni, hogy megtisztuljon, másnak már ne okozhasson bajt
7. A kulacsot az Élet vizével kihorgászni, és elvinni a királynak

A próbák mellett a társasjáték számozott mezői tartalmaznak még ügyességi játékokat, kvízt, ill. szerencsekerék mezőket

A társasjáték terepe, egyes állomásai a népmese jellemzőit viselik magukon: díszlet, bábuk, az egyes eszközök, a megoldandó feladatok. Stilisztikailag és szemantikailag a társasjáték kerettörténetéhez  meghatározott feladatokon keresztül kapcsolódik az adott foglalkozásra kiválasztott, elemzésre szánt népmese, amellyel megbeszélés és drámajáték keretében a foglalkozás első részeként dolgozunk, majd innen kötjük át a megbeszélést a társasjátékhoz.

A játék menete:

• a játék ismertetése
• csapatok felállítása, játék bábuk kiosztása (4 db 5 tagú csapat)/tarisznya kiosztása, benne a feladatkártyával és a furulyával
• játék kezdése dobókockával
• a játékmezők, amelyekre dobás után lépni lehet: ügyességi, kvíz, ’sima’(nincs megoldandó feladat), szerencsemező, ún. bónusz mező

A játék során a próbatételeket életnagyságú, a népmesékben szereplő bábuk segítik, mint boszorkány, juhász, királykisasszony, stb.

A társasjáték kigondolásakor, és tervezés közben a játék élvezetén túl arra törekedtünk, hogy a gyerekek felhőtlenül szórakozzanak, kikapcsolódjanak, a népmesei játékelemek (óriás bábuk, a forrás, a tarisznya stb.) segítségével könnyebben bele tudjanak helyezkedni a népmesék világába, és érezzék annak hangulatát úgy, hogy közben észrevétlenül ismeretekre is szert tesznek.