Tudja, honnan ered Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi története? És azt, hogy ki írta? Vajon hol őrzik ma az első kiadást? 

A História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról egy könyvborítóból került elő. Töredékesen maradt fenn, ma a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi az első kiadást.

A műfaja szerint széphistória szerzője Gergei vagy Gyergyai Albert, akinek még a nevében is bizonytalanok vagyunk, életét pedig nem ismerjük.

A műben sokféle hatás mutatható ki: az olasz humanista és reneszánsz költészet, az egyetemes és magyar népmesekincs, a török-magyar együttélés mind-mind megjelenik benne.

A történet eredetileg az antikvitás idején játszódik, Acleton király és felesége, Medena udvarában. A párnak három fia van, a legkisebb Árgirus. A királyi kertben nő egy fa, ezüstvirága naponta háromszor nyílik, aranyalmát növeszt, de reggelre mindig eltűnik a gyümölcs. A király szeretné tudni a titkot, de az éjjelre kiállított őrök mindig elalszanak. Hívatja a jós Philarenust, aki három napig gondolkodik, majd azt jövendöli, hogy a fa bút és bujdosást jelent az egyik királyfinak. A legidősebb és a középső fiúk is elalszanak, a király lefejezteti a jóst. Ekkor az apai akarat ellenére Árgirus is kimegy őrködni. Ő azonban ébren marad, és elfogja a fát dézsmáló hattyúk egyikét, aki lánnyá változik. Egymásba szeretnek, a király azonban egy öregasszonyt küld a kertbe, aki levágja a lány aranyhaját. Árgirus megöli az öregasszonyt, és az eltűnt lány keresésére indul…

 

1749 és 1849 között csaknem száz kiadása jelent meg. A szövegét többször átdolgozták, jelenleg 22 szövegváltozata ismeretes. Hatással volt Balassi Bálintra, Vörösmarty Mihályra (Csongor és Tünde) és Petőfi Sándorra (János vitéz) is.

Először 1815-ben Miskolcon került színpadra a Pesti Magyar Theatrumi Társaság előadásában, Tündérkastély Magyarországon címmel.

Az előadás-időpontok és a szereposztás itt található.