Az egyöntetűen pozitív visszhangot kiváltó Stop után újabb osztálytermi színházi nevelési előadást készít a Harlekin Bábszínház. Ezúttal a világirodalom egyik klasszikusát, az Antigonét visszük el a tantermekbe azzal a céllal, hogy a kötelező olvasmány megelevenedjen, és a diákokkal együtt járjuk körbe a több ezer éves dráma ma is érvényes kérdéseit. Az előadásban, amelynek rendezője Madák Zsuzsanna, az egyik legelismertebb és leginnovatívabb hazai színházi szakember, Mészáros Pancsát, Sóvári Csaba Olivért, Szűcs Rékát és Zádori Szilárdot láthatja a közönség.

Történetünk az ókori Thébában játszódik, valamikor a mitológiai időkben. Először egy szfinx tartotta rettegésben a várost, majd pusztító dögvész tizedelte a lakosságot. Mindkét csapástól a tragikus sorsú Oidipusz mentette meg Thébát. Oidipusz királyt fiai követték a trónon, azonban ahelyett, hogy felváltva uralkodtak volna, egymásnak rontottak. Eteoklész nem adta át testvérének a trónt a megegyezett időben, ezért Polüneikész szövetséges seregekkel Thébára támadt, majd egymás kezétől estek el. A lakosság igencsak megsínylette a háborút. Nagy elvárásaik voltak az új uralkodóval, Kreónnal szemben. Kreón király első parancsa: Eteoklész szokás és rend szerint földben nyugodhat, a városra támadó Polüneikészt ellenben tilos eltemetni vagy megsiratni. A király parancsát viszont nem mindenki tartja igazságosnak. Antigoné, a halott fivérek húga, elfogadhatatlannak tartja Kreón törvényét: homokot hint a testre, tisztességesen betemeti.

Antigoné – Zádori Szilárd, Mészáros Pancsa

„Antigoné el akarja temetni testvérét. Kreón, a hatalom, megtiltja ezt. Kreón a törvényt képviseli, Antigoné az igazságot. Korának ideológiája szerint fogalmazva azt mondja, hogy az istenek akaratát teljesíti. (…) Amikor egy tragédiában úgy dönt valaki, hogy meghal, akkor az emberség mellett dönt. (…) A tragikus hős nem tud kompromisszumot kötni az embertelenséggel – elképzelhetetlen lenne, hogy Antigoné meggondolja magát, vagy Oidipusz vállat vonva úgy dönt, hogy mégsem vakítja meg magát” – fogalmaz Edward Bond, angol drámaíró, kortárs színházi gondolkodó. Iszméné próbálja észérvekkel rábírni Antigonét, hogy ne szálljon szembe Kreón parancsával, azonban Antigoné hajthatatlan. Nem dönthet másként, hiszen elfogadhatatlannak tartja azt a világot, amelyben kénytelen volna tovább élni. Amely világban nem dönthet szabadon, amely világban nem tudja érvényesíteni az igazságot, amely világot alapvetően a hatalmi játszmák határozzák meg. Antigoné az emberség mellett dönt.

Az Antigoné a Szophoklész drámájából jól ismert helyzetet dolgozza fel, de az előadásban használt szöveg Jon Fosse norvég drámaíró átirata, amely az Oidipusz-trilógiát sűríti, és kortársi nyelvet használva a történet eszenciáját adja. Osztálytermi színházi nevelési előadásunk célja, hogy a drámában kibontakozó konfliktusok miértjén gondolkozzunk a résztvevő fiatalokkal, és a színház nyelvén keresztül körüljárjuk azokat a krízishelyzeteket, amelyeket végigélnek a történet szereplői: Antigoné, Iszméné, Kreón, Haimón.

Antigoné – Szűcs Réka, Sóvári Csaba Olivér, Mészáros Pancsa

Az előadás rendezője Madák Zsuzsanna színész, dramaturg, rendező, színházi nevelési szakember, aki 2011 és 2018 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház ifjúsági programját vezette, a 2018/2019-es évad óta a Csokonai Színház tagjaként a debreceni teátrum ifjúsági programjának állandó munkatársa. Dolgozott a Káva Kulturális Műhellyel és a Vojtina Bábszínházzal is. Az általa készített előadások szerepeltek több hazai és nemzetközi fesztivál programjában. 2014-ben a La femme magazin beválogatta az 50 tehetséges magyar fiatal programba, a 2017-es Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén a Jeruzsálem cím előadás, amelynek írója és rendezője volt, elnyerte a Magyar Teátrumi Társaság díját.

Részletes információ az előadásról ide kattintva