December 6-án a Harlekin Bábszínházba is eljön a Mikulás: délelőtt és délután is várjuk azokat az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat és családokat, akik egy humorral teli, felejthetetlen előadás keretében szeretnének ünnepelni és természetesen csomagokat kapni. De honnan érkezik a Mikulás?

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken  a gyermekek és diákok védőszentjeként tisztelt Szent Miklós, Lycia római provincia püspökének népies alakja. Kultusza a 10. században került Németországba, kereskedők közvetítésével.


A szent legendája szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá. A keszkenőbe rakott arany éppen belehullott a harisnyába. Mindkét változat szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.

A középkori legenda szerint egyszer Miklós püspök megtudta, hogy az egyik szomszédja a nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát. Ezért segíteni szeretett volna rajtuk és egy éjjel a szomszédja nyitott ablakán keresztül bedobott egy erszény pénzt, és így mindhárom lány férjhez mehetett. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte „Noel Baba”-nak, ami azt jelenti „Ajándékozó Apa”. Ez az alapja annak a keresztény hagyománynak, amikor a vallásos szülők az ablakba tetetik gyermekeikkel a kitisztított kiscsizmáikat, hogy reggelre ott találják meg azt, amit éjjel a Mikulás ajándékként abban elhelyez. (A Wikipedia és a Magyar néprajzi lexikon alapján)


A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről: kezdetben a kolostori iskolák legfiatalabb növendéke alakította Miklóst, később viszont ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra is – osztrák közvetítéssel a 19. században, a név viszonc scseh vagy szlovák eredetű -, hogy december 5-én éjjel egy fehér szakállas, piros köpenyes bácsi házról házra járva vizsgáztatta, dicsérte vagy megfeddte a gyerekeket, és ajándékot vagy virgácsot adott nekik. Igaz, kezdetben egyáltalán nem ilyen kedves figura volt, hanem álarcos, láncot csörgető, a busókhoz hasonlító alak.

A mai gyerekeknek ez a történet, sőt az égbolton ajándékokkal átszáguldó viking isten, Odin is teljesen ismeretlen, számukra a Mikulás a kedves, pirospozsgás Joulupukki Lappföldről, aki felszerszámozza rénszarvasait, hogy a szélrózsa minden irányába elvágtasson szánjával az ajándékokkal.

Pikó és Mikó meséjéből vajon mi derül ki a Mikulásról? December 6-án 10 és 17 órai kezdettel megtudhatják az egri gyerekek és a szülők, illetve a pedagógusok, de a tanulság és a humor garantált! Jegyet csak előzetes bejelentkezéssel vagy ide kattintva lehet vásárolni, az 1500 forintos belépő tartalmazza a csomagot, a felnőtteknek 500 forintért váltható kísérőjegy.

A hangulat fokozásaképp mutatunk néhány képet az egri városházi Mikulás-ünnepségről. Köszönjük a fotókat Berán Dánielnek és a Heves Megyei Hírlapnak!