Aki azt gondolja, ismeri a Diótörőt, látta, hallotta vagy olvasta már kisiskolás gyermekével, az is jöjjön el hozzánk karácsony előtt: garantáljuk a meglepetést, a varázslatot és az izgalmakat! 

Ügyvédként dolgozott, egy idő után pályát módosítva karmester lett és operákat komponált, hogy aztán visszatérjen a joghoz, és bíróként működjön. Amellett, hogy tehetséges zeneszerzőnek és rendezőnek számított, remekül rajzolt, és írónak, költőnek sem volt utolsó. Olyannyira nem, hogy nélküle nem ismernénk A diótörő és az egérkirály meséjét. Ez a furcsa, kettős életet élő úriember, E. T. A. Hoffmann (1776-1822), mert róla van szó, rendkívüli fantáziával bírt. Gondoljunk csak arra, mi minden történik az először 1816-ban megjelent, azóta pedig az egyik legkedveltebb karácsonyi történeté vált, számos feldolgozást megért mesében: Marika álmában a nagybácsi a falióra baglyává változik, a játékok életre kelnek, de megelevenedik a huszár formájú, dolmányához viszont bányászsapkát hordó Diótörő is, hogy a babák, ólomkatonák és mézeskalácsok élén visszaverje az

Egérkirály rohamait… és akkor még csak a kezdetnél tartunk.

Ezt a mesét, pontosabban annak id. Alexandre Dumas által átírt változatát kapta meg Pjotr Iljics Csajkovszkij a Cári Színházak főigazgatójától, hogy írjon belőle egy látványos balettet. Az igazgatónak egyetlen célja volt: minden addiginál kápráztatóbb kiállítású, lenyűgöző jelmezekben tobzódó balettet szeretett volna bemutatni. (Nem teljesen függetlenül attól, hogy ő maga tervezte a jelmezeket.) Csajkovszkij épp emiatt húzódozott, nem akarta, hogy a zenéről bármi is elvonja a figyelmet. A mese azonban felkeltette a figyelmét, és eljátszadozhatunk a gondolattal, vajon mit komponál, ha nem egy finomított, sőt édesített verziót kap E. T. A. Hoffmann karcos, valódi izgalmakkal teli történetét olvashatja el… Rövid idő alatt elkészült a munkával, 1892. december 18-án pedig bemutatták a balettet Marius Petipa koerográfiájával a szentpétervári Mariinszkij Színházban. A balettegyüttesek repertoárjának azóta is alapdarabja, táncolják klasszikus és modern koreográfiával egyaránt.


A teljes mesét itt lehet elolvasni, a balett zenéjét itt lehet meghallgatni


A mi előadásunk az alaptörténethez nyúl vissza, tehát nem fognak belőle hiányozni az izgalmak, ezt garantáljuk! A látványvilághoz a gyermeki fantázia jelentette a kiindulást, számítsanak tehát varázslatra és meglepetésekre. A bábmusical zenéje is különleges lesz: Csajkovszkij, de egy kicsit másképp, egy kis csavarral. Nem sokkal, épp csak annyival, mint amennyi extra szegfűszeg kell a karácsonyi mézeskalácsba.

Részletes információ az előadásról – játszási időpontokkal és jegyvásárlási lehetőséggel – itt található