Arlecchino, Arlequin, Harlequin, Harlekin – közel fél évezrede, Itáliában született született bábszínházunk névadója, hogy aztán elinduljon világhódító útjára. De ki ez a figura, és hogyan kapcsolódik a bábszínházhoz?

Harle, herlequin, hellequin vagy Alichino-e az ősi forma, nem tudjuk, a név eredete nem tisztázott. Az egyik elmélet szerint egy színes tollú madár nevéből származik, egy másik szerint a francia passiójátékokban szereplő démoni karakter nevéből, aki a rémkirályhoz hasonlít, de van teória arra is, hogy egy 9. században élt francia lovagot ívtak így, mások a Dante Isteni színjátékában megjelenő ördögre hivatkoznak. A sok emlegetés ellenére a világhírre még néhány száz évet várni kellett.

A commedia dell’arte a 16. században, Itáliában alakult ki, és hivatásos vándorszínész-társulatok adták elő ezt a rövid, néhány oldalas cselekményvázlatot, amelyet a színpadon – kezdetben városi köztereken, később színháztermekben is – a közönség reakcióinak megfelelően alakítottak. De mégsem egyszerűsíthetjük le arra, hogy ez volt a Beugró vagy az improvizációs színház őse, ugyanis volt néhány nagyon fontos különbség. A commedia dell’arte figurái típusok voltak, akiket mindenki ismert, és akikhez állandó jellem, kellék, sőt állandó szöveg is tartozott, épp ezért sok múlt a színészi tehetségen és egyéniségen. A 10-12 tagú társulatok mindegyik színésze nagyon magas fokon űzte a mesterséget: kiváló memóriával és mozgáskultúrával bírtak, emellett remekül énekeltek, de még bűvésztrükkökkel is el tudták kápráztatni a közönséget. Márpedig az intermezzókban, azaz a cselekményt megszakító verses, zenés, táncos közjátékokban, illetve a lazzókban, azaz tréfákban épp erre volt szükség.

A legtöbb színjáték a sok nehézségen keresztül révbe érő fiatal párról szólt. Az első fennmaradt írott szcenárium 1568-ból származik, de az 1570-es években a legjobb itáliai társulatok már Franciaországot és Spanyolországot is meghódították – ezért emlegettük mi is több nyelven azt a zannit, azaz szolgát, aki minden történetben fontos szerepet játszott, és akiről az egri bábszínházat is elnevezték.

A 16. századi Arlecchino Észak-Itáliából érkező naiv, vidám és leleményes parasztlegény volt. Olyan fiatalember, aki sokkal okosabb öreg gazdájánál, felismeri és kihasználja annak gyengéit, hogy egyengessék és segítsék a szerelmesek sorsát. Első megszemélyesítője állítólag egy Zan Ganassa nevű színész volt, népszerűvé és kihagyhatatlanná pedig Tristano Martinelli tette már Párizsban. Martinellihez fűződik a kockás jelmez, ami kezdetben fehér lenvászonra varrt színes foltokat jelentett, és egy madártollat is betűzött a sapkájába. A fekete bőr félmaszk kötelezőnek számított, de a bajusz és a hegyes szakáll szintén tőle ered. Az Arlecchinót alakító színész volt a már említett lazzók egyik előadója, így az akrobatikus képesség elengedhetetlennek számított.

Törekvéseink közé tartozik, hogy a bábos és színházi hagyományt, a tradicionális technikákat és a jól ismert történeteket megőrizve, de a mai nézők igényét is figyelembe véve vigyük tovább. A commedia dell’arte zanni karakterei népi figurák voltak, amit énekeltek a közjátékokban, gyakran voltak népdalok, nálunk pedig a népmeséknek nagy hagyománya van, idén két magyar népmeséből készülő bemutatónk is lesz, A csillagszemű juhász és a Kacor király, de műsoron van a mondókákból, versekből készült Hinta-palinta is. A zene sem hiányzik előadásainkból: legkisebbekbek szánt Kukucs és a középiskolásoknak készült Stop is élőzenés produkció, és akkor még a bábmusicaleket, A dzsungel könyvét, a Bambit, a Pán Pétert, a Diótörőt nem is említettük.  Bár a  néhány évvel ezelőtti Fenn és lenn, avagy cirkusz minden című előadásunkban megmutattuk, hogy micsoda artisták a Harlekin bábosai, de aki nem látott még hátulról, a kulisszák mögül bábelőadást, nem tudja, micsoda akrobatikus képességekre van szükség ahhoz, hogy kúszva, mászva, ugorva, guggolva, erre-arra hajolva és sok más tornagyakorlatot a közönség számára láthatatlanul végezve bukkanjon fel a báb egy helyen. Reméljük, nyomukba érünk fél évezredel ezelőtt élt színész őseinknek!